Chicken pie and Nutella puffs

Just chicken breast, carrot, and corn,
a colour cavalcade is born,
and gold toasted walnut, and pea,
our favourite spice is the key.
The pastry crumbles in the mouth,
it will not be left for the mouse.
If you even want something sweet,
these chocolate puffs are what you need.


Chicken and vegetable pie

Nutella puff pastry

Ebéd a kertből

A mama nyáron a kertből főzött. Reggelente nagy zománcozott tálakkal a kezünkben végigjártuk az ágyásokat, és összeszedtük, ami éppen kellett: sárgarépát, fehérrépát, hagymát, borsót, zöldbabot, karalábét. Két karomban tartva boldogan cipeltem be a szép nagyra nőtt tököket, máskor meg izgatottan lestem, mennyi kis krumplit találunk a földből kiforgatott krumplibokor alatt.

Van valami különös, szívet melengető érzés abban, ha frissen szedett zöldségekből főzünk.

A mi kertünk nagyon kavicsos, nagyon meszes talaját nem sok növény szereti, de a paradicsom jól érzi magát, változó sikerrel boldogul a cukkini is, van petrezselyem, és tavasszal tudunk enni pár szál újhagymát is, amíg a kukacokkal vívott versenyt végleg el nem veszítjük.

A kertben szedett cukkini és paradicsom a főszereplője ennek az összedobott ebédnek is.

A cukkiniket felkarikáztam, a paradicsomokat méretük szerint félbe, negyedbe vágtam. Egy sütőpapírral bélelt nagy tepsin elrendezgettem őket a hűtőben talált maradék brokkolival és zellerszárral együtt. Megsóztam, borsoztam az egészet és összekevertem. Ezután kezdtem elölről az elrendezgetést. :-) Végül tettem még rájuk néhány karika citromot és 210 fokra betoltam őket a sütőbe. Amíg a zöldségek pirultak, egy serpenyőben szalonnát sütöttem, majd a zsírján átsütöttem egy adag koktélrákot is. (A fagyasztóban volt egy zacskóval, aminek lassan már lejárt volna az ideje. Tulajdonképpen úgy indultam neki a főzésnek, hogy vele kezdjek valamit, de bátran ki  lehet hagyni.) Ezután már csak annyi dolgom maradt, hogy egy nagy tálban összefordassam a sült zöldségeket, a szalonnát, a koktélrákot, és már lehetett is enni.

Szardíniás saláta

Egy kisebb fej salátát megmosok, amennyire lehet megszárogatok, majd falatnyi darabokra tépkedek. Egy doboz olajos szardíniát (citromos, chilis) villával szétszedegetek és az olajjal együtt a salátára öntök. Két apróra vágott kemény tojást és pár szem olajbogyót adok még hozzá. Az egészet jól összeforgatom, és kész is a finom laktató vacsora. 

Fügés muffin

Valami gyors sütit szerettem volna, ami után nem marad egy nagy halom koszos edény a mosogatóban. A kamrapolcokat vizslatva akadt meg a szemem az aszalt fügével teli befőttesüvegen.

Kimértem 100 g-ot egy kis lábosba, felöntöttem 1,5 dl vízzel, megszórtam egy teáskanál fahéjjal és az egészet felforraltam. Amikor kihűlt, egy kis aprítóba öntöttem, adtam hozzá egy tojást, 30 g vajat, egy löttyintésnyi rumot, 60 g rizslisztet, egy csapott teáskanál sütőport és egy csipet sót. Összeturmixoltam és két kivajazott kerámiaformába kanalaztam. 160 °C-on (légkeverésen) 25 percig sütöttem.
Tömény, sűrű állagú, de finom süti lett belőle.

Én két nagy adagra osztottam el ezt a mennyiséget, amúgy kb. 4 darab  normál méretű muffinhoz lett volna elég.

Lazac paszternákkal

Valamikor, pár évvel ezelőtt, vettem hat darab szuflé formát. Nem mintha valaha is szuflét akartam volna készíteni, csak beleszerettem a vidám, tavaszi pasztellszínekbe.

Nos, nem koptak el a sok használattól. Egy szürke téli napon végül mégis eljött az ő idejük. Ehhez persze az is kellett, hogy elfelejtsük az ebédre szánt csirkét előző este kivenni a fagyasztóból. Szerencsére ott voltak mellette a jól bevált lazacszeletek, amik egy kis sós vízben, hátukon egy-egy citromkarikával, pillanatok alatt felolvadnak és puhára párolódnak. De a szokásos tejszínes lazac helyett, most szerettem volna valami különlegesebb ebédet az asztalra tenni. És akkor eszembe jutottak a  színes kis formák. A többi már gyorsan ment.

A csirke mellé szánt paszternákot és két krumplit megtisztítottam, feldaraboltam és puhára főztem. Közben megpároltam és kis darabokra szedegettem a lazacszeleteket, adtam hozzájuk egy kis üveg apróra vágott kapribogyót, majd a elosztottam a kivajazott formák alján. (Ez így nem is igaz, mert a gyerekek osztották el ☺!) Természetesen maradt egy jó adag, amit póriasan csak egy lábosba tettünk. Ez lett az ebéd nem dizájnos része, azoknak, akik még éhesek maradtak. (Vagyis mindenkinek ☺.) Míg a fiúk porcióztak, én a paszternákot és a krumplit pürésítettem és ízesítettem egy kis mustárral és parmezánnal, majd elosztottuk a hal tetején. Végül szép aranyszínűre sütöttük, lefényképeztük, és jókedvűen mind megettük.

Hová tűnt a lila karalábé?

Gyerekkoromban csak lilát láttam. Lila termett a kertben, és lilát lehetett kapni a piacon. Sokáig nem is tudtam, hogy van zöld (fehér) is. Most lilát nem találni már szinte sehol. Hmm... Az univerzum nagy titkai...

A karalábé leves az egyik kedvencem, mert nagyon egyszerű és gyors. (A türelem nem az erősségem, és ez a főzésre is vonatkozik. Azt is mondhatnám, hogy lusta vagyok, de így mégiscsak jobban hangzik.)

A karalábét meghámozom, megmosom, kockákra vágom (ahogy sikerül), sós vízben megfőzöm. Paprikás rántást keverek hozzá, végül nokedlit szaggatok bele. Tejföllel tálalom. A rántást is lehet egészségesebben készíteni, például olivaolajjal és teljes kiőrlésű liszttel. Én teljes kiőrlésű zabliszttel készítettem - a levesbetétet is (egy tojás, só, bors, liszt) - na meg most éppen kacsazsírral... :)

A tegnapról maradt tésztából túrós tészta lett sült szalonnával. Nálunk mindenki sósan szereti. A gyerekeim az iskolában találkoztak először a porcukros változattal, de nem jött be nekik. Volt olyan barátjuk is, aki szalonnával és cukorral szerette, ami nem is olyan különös, hiszen a sós és az édes kombinációja nagyon jó tud lenni. A sült szalonnát is sokan eszik csokoládéba mártva, vagy juharsziruppal leöntve.

Amúgy, ha sietek, elég a leves is, még a nokedli is elmaradhat belőle.

Sütőtökös muffin

A legutóbbi sütőtök nem volt az igazi. A fele azért így is elfogyott, de elhatároztam, hogy a maradék négy szeletből inkább sütök valamit.

Találtam egy receptet - http://www.nosalty.hu/recept/sutotokos-muffin -, ami megtetszett. A nyers tököt már nem tudtam megmérni, így rögtön az elején eldőlt, hogy nem fogok szigorúan ragaszkodni a leírtakhoz.

A sült tököt kikapartam a héjából, és a konyhai robotgép keverőtáljába tettem. Kb. 300 g volt (313 g). Hozzáadtam két egész tojást, 80 ml olívaolajat, egy löttyintésnyi vanília kivonatot és 100 g nyírfacukrot. Jól összekevertem, majd a tálat újra a mérlegre tettem, és belemértem 100 g teljes kiőrlésű tönkölylisztet és 50 g teljes kiőrlésű zablisztet. Kicsit összeforgattam, és mert úgy találtam, hogy talán lehetne sűrűbb is, szórtam hozzá még 50 g zablisztet, és mert szerencsére eszembe jutott, belekerült a sütőpor is (csak egy fél tasak, mert épp volt egy bontott). Végül beleforgattam 100 g csokicseppet. Egy fagyiadagolóval a muffinsütőbe meregettem, és 190°C-on 30 percet sütöttem.

Nagyon finom lett! Gyönyörű a színe, és a papírból is jól kihámozható. ☕

Sült cékla fűszeres csicseriborsóval

Cékla - egészséges és finom. Gyerekként csak menzás savanyúságként találkoztam vele, és köszönöm, nem kértem belőle. De hát, változik az ember...

A céklával kapcsolatban két személyes tapasztalatra tettem szert: az egyik, hogy - minden híresztelés ellenére - nem veszíti el a színét akkor sem, ha főzés előtt meghámozzuk. A másik az, hogy édes. Nagyon.

Első sült céklámat egy olyan recept szerint készítettem el, amiben a kockára vágott céklát sütés előtt nem csak olajba, hanem mézbe is beleforgatták. Ehetetlenül édes lett. Még nekem is, aki a terheléses cukorvizsgálaton kapott cukros víz után azt mondtam, hogy ez jólesett. (Amúgy szerintem bármelyik kóla édesebb annál az oldatnál.)

Azóta a kis cékla darabkákat csak sózom, borsozom, olajozom, és esetleg valamilyen fűszert adok hozzá, például rozmaringot. Teszek mellé jó pár gerezd fokhagymát és néhány négybe vágott hagymát - csak mert ezeket is szeretjük sütve, és az egész tetejére egy felkarikázott citromot. 200 fokos sütőben megsütöm. Végül mindig adok hozzá joghurtot is - minél savanykásabb, annál jobb.

A sült, fűszeres csicseriborsó jó "köret" lehet hozzá. Egy kis olajba belekeverjük a kiválasztott fűszereket. Amit csak szeretnénk. (Pl.: só, gyömbér, kurkuma, chili, vagy éppen fahéj.) A megszárítgatott konzerv (főtt) csicseriborsót beleforgatom, és forró sütőbe teszem. Akár a céklával egyszerre is lehet sütni, de sajnos a kis borsócskák egy bizonyos hőmérsékleten elkezdenek egymás után felrobbanni. Szóval, vagy ki kell utána takarítani a sütőt, vagy ilyenkor ki kell venni. Nem lesz ropogós. Estleg olajban lehetne ropogosra sütni - nem fogom kipróbálni -, de így is finom.

Tejszínes lazac

Nem vagyok a szakácsnők gyöngye. Nem tudok főzés közben térülni-fordulni, más dolgokkal foglalkozni, mert annak mindig az a vége, hogy valami kifut, vagy odaég. Ezért szeretem az olyan ételeket, amik gyorsan elkészülnek.

A tejszínes lazac pillanatok alatt összedobható, nagyon finom és laktató. Ráadásul mosogatnivaló is alig marad utána.

Két főre kell hozzá két szelet lazac (a fagyasztott is tökéletes), négy karika citrom, 2dl tejszín, egy kis üveg kapribogyó, szerecsendió, só.

A lazacot, a citromkarikákkal együtt, kevés sós vízben megpárolom. Felöntöm a tejszínnel, szerecsendiót reszelek bele és összerotyogtatom. Végül hozzáöntöm a kapribogyót.

Mi bulgurral esszük, de rizzsel vagy tésztával is biztos finom.

Tonhalból is nagyon jó.