31 October 2020

Cobwebs in a hazy autumn morning

 

These photos were taken by my elder son, two days ago. 🙂












🎃🎃🎃

Happy Halloween!









26 October 2020

Neil Gaiman: American Gods


Ideas are more difficult to kill than people, but they can be killed, in the end.

All we have to believe with is our senses, the tools we use to perceive the world: our sight, our touch, our memory. If they lie to us, then nothing can be trusted. And even if we do not believe, then still we cannot travel in any other way than the road our senses show us; and we must walk that road to the end.

You don't want to ask after the health of anyone, if you're a funeral director. They think maybe you're scouting for business...

The really dangerous people believe they are doing whatever they are doing solely and only because it is without question the right thing to do.

Shadow could see his face: old but contented, the face of a man who had sipped life's vinegar and found it, by and large, to be mostly whiskey, and good whiskey at that. 

What I say is, a town isn’t a town without a bookstore. It may call itself a town, but unless it’s got a bookstore, it knows it’s not fooling a soul.

No man, proclaimed Donne, is an Island, and he was wrong. If we were not islands, we would be lost, drowned in each other's tragedies.

Lives are snowflakes - unique in detail, forming patterns we have seen before, but as like one another as peas in a pod...

Organizing gods is like herding cats into straight lines. They don't take naturally to it.

Shadow had noticed that you only ever catch one episode of shows you don't watch, over and over, years apart; he thought it must be some kind of cosmic law.

Freedom to believe means the freedom to believe the wrong thing, after all.

People only fight over imaginary things.

It's what people do. They believe, and then they do not take responsibility for their beliefs; they conjure things, and do not trust the conjuration. People populate the darkness; with ghosts, with gods, with electrons, with tales. People imagine, and people believe; and it is that rock solid belief, that makes things happen.

Each side faced the other with bravery. To each side, the opposition were the demons, the monsters, the damned.

He wondered whether home was a thing that happened to a place after a while, or if it was something that you found in the end, if you simply walked and waited and willed it long enough.






Neil Gaiman: Amerikai Istenek
(Fordította Juhász Viktor)


Az eszméket nehezebb megölni, mint az embereket, de a végén őket is el lehet pusztítani.

Az ember csak az érzékszerveivel hihet: azokkal az eszközökkel, amelyekkel a világot szemléljük, a látásunkkal, az emlékezetünkkel. Ha ezek hazudnak nekünk, nem bízhatunk semmiben. És még ha nem is hiszünk nekik, csak azt az utat járhatjuk, amit érzékeink mutatnak nekünk; és egészen a végéig nem térhetünk le róla.

Ha az ember temetkezési vállalkozó, nem igazán érdeklődik az emberek egészségi állapota felől. Még azt hiszik üzlet után kuncsorog...

Azok az igazán veszedelmes emberek, akik azt hiszik, hogy kizárólag azért teszik, amit tesznek, mert kétségtelenül nekik van igazuk.

...öreg, de elégedett arc volt, egy olyan emberé, aki lassú kortyokban kiitta az élet keserű poharát, és nagyjából-egészéből arra jutott, hogy whisky, ráadásul finom whisky van benne.

Amondó vagyok, hogy egy város nem is város könyvesbolt nélkül. Lehet hogy városnak hívja magát, de ha nincsen könyvesboltja, senkit nem tud átverni.

Egyetlen ember sem sziget, jelentette ki Donne, és tévedett. Ha nem lennénk mindannyian szigetek, már régen elvesztünk volna, belefúltunk volna egymás tragédiáiba.

Az emberi életek olyanok, mint a hópelyhek: általunk jól ismert mintákba rendeződnek, és úgy hasonlítanak egymásra, mint borsószemek a hüvelyben...

Ha isteneket akarsz egy csoportba gyűjteni, az olyan, mint felsorakoztatni egy csomó macskát. Természetüknél fogva nem alkalmasak rá.

...ha nem nézel egy sorozatot, de egyszer elcsípsz belőle egy részt, azt éveken át, újra meg újra látni fogod ‒ ez biztosan valami kozmikus törvény.

Azzal, hogy szabadon hihetsz bármiben, szabadon hihetsz a téveszmékben is.

Az emberek kizárólag kitalált dolgokért harcolnak.

Az emberek ilyenek. Hisznek. És nem vállalnak felelősséget a hitükért: a világra hívnak bizonyos dolgokat, de nem bíznak hitük teremtményeiben. Benépesítik a sötétséget ‒ kísértetekkel, istenekkel, elektronokkal, mesékkel. Az emberek álmodnak és hisznek: és a hit, a sziklaszilárd hit az, ami miatt a dolgok megtörténnek.

Mindegyik sereg bátran nézett szembe a másikkal. Mindig a másik csapatban voltak a démonok, a szörnyek, az örökre elátkozottak.

Azon tűnődött, vajon az otthon olyasmi-e, ami egyszer csak kialakul egy helyből, ahol sokáig él valaki, vagy olyasmi, amit a végén megtalál az ember, ha elég sokáig és elég erősen akarja.




19 October 2020

Grape leaves


Autumn leaves of grapes ‒
rusty-colored memories
of the sweeter days.








Őszi levelek

Édesebb idők
rozsdaszín emlékei ‒
őszi levelek.
 
 



14 October 2020

Richard Dawkins: Brief Candle in the Dark


“If you need a geography lesson in order to know where Africa is – if, by age seventeen, you have somehow failed to imbibe such knowledge by osmosis or simple curiosity – you surely don't have the sort of mind that would benefit from a university education.

Natural selection is a miserly economist, invisibly counting the pennies, the nuances of cost and benefit too subtle for us, the observing scientists, to notice.

The more specific reason why I now refuse to take part in formal debates with creationists is that every time a scientist agrees to such a debate it creates an illusion of equal standing.

The simpler you make your god, the less qualified he is to explain the complexity of the world. And the more complex you make him, the more does he require an explanation in his own right.

Our brains are masters of the art of virtual reality. To knock up a vision of a haloed, glowing, robed figure is child's play, and so is a still small voice in a storm.

the »argument against blind chance« misses so much of real value, mainly the spectacular power and elegance of science, epitomized by Darwin's theory. Supremely powerful yet supremely simple, it really is one of the most beautiful ideas ever to occur to a human mind, and the uninitiated are missing it. Worse, if they thrust their misunderstanding on children they are denying children that beauty, the beauty of intellectual consummation.






Richard Dawkins: Gyertyaláng a sötétben
(Fordította Dr. Kelemen László)

Ha valakinek földrajzóra kell ahhoz, hogy tudja hol van Afrika – mert tizenhét esztendős koráig puszta kíváncsiságból képtelen volt magába szívni ezt az ismeretet –, akkor az illető semmilyen hasznot sem remélhet az egyetemi képzéstől.

A természetes kiválasztódás olyan, mint egy gondos intéző. Láthatatlanul számolgatja a filléreket – azokat a kiadásokat és bevételeket, amelyek még a tudósok számára is nehezen megfoghatók.

Jó okom van rá, hogy ne vegyek részt hivatalos vitákban kreacionistákkal: ha egy tudós elfogad egy ilyen felkérést, azzal azt az illúziót kelti, hogy egyenlő felekről van szó.

Minél egyszerűbbé teszünk egy istent, annál kevésbé képes választ adni a bonyolult világra; minél bonyolultabbá tesszük, annál jobban magyarázatra szorul ő maga.

Agyunk a virtuális valóság nagymestere. Számára gyerekjáték előrángatni egy fényárban úszó, ragyogó, köpenybe burkolózó figurát, vagy beleképzelni egy kis égi szózatot a mennydörgésbe.

»a vakszerencse elleni érveket« használók megfeledkeznek számos valódi értékről, nevezetesen a tudomány lenyűgöző erejéről és eleganciájáról, amelyet például Darwin elmélete testesít meg. A legteljesebb mértékben meggyőző, mégis végtelenül egyszerű; az egyik leggyönyörűbb eszme, amely valaha is emberi elméből született; a hozzá nem értők mégis egyszerűen elsiklanak felette. Ennél is rosszabb, hogy tudatlanságukban ezt a szépséget – az intellektuális kiteljesedés szépségét – megtagadják a gyermekeiktől.




05 October 2020

Barbarian time


barbarian time has feasts
around the grave of the years
and hawk-winged gods laugh above
the smoky ruins of us





















Elveszett évek

sápadt a föld az égbolt fénytelen
barbár idő ül tort az éveken
kegyetlen kányaszárnyú istenek
nevetnek üszkös romjaink felett