Our time goes by, years run away,
we patch ourselves day after day,
stubbornly weave a dream, a plan,
like spiders weave – always again,
day after day – new and new threads,
if one of gods tears up their webs.
Nap nap után
Nap nap után elszalad,
foltozgatod önmagad.
Szősz kitartón álmokat,
mint a pók sző napra nap
– hálója ha elszakad –
mindig újabb szálakat.
dVerse ~ Poets Pub
Our World Tuesday