In the garden

I let the garden grow...

I only watch as one plant overwhelms the other.

And while I'm trying to understand the nature's paths,

I hear as God laughs...

Our World Tuesday

Daisies

the jealous time has stolen
the brightness from my eyes
the velvet of my skin and
the lightness of my heart

but somewhere deep inside me
some stubborn dreams still flare
and I pin my sweet daisy
desires in my hair

Százszorszépek

bőröm selymességét
szememből a fényt
a féltékeny idő
elrabolta rég
könnyed szívemet
belepte sűrű por
de most is izzik még
mélyen valahol
néhány makacs álom
ritka régi kincs
hajamba tűzöm
százszorszép vágyaim

dVerse

Being a mother

Your every success is my joy and pride.

You are the happiness of my soul and heart.

Being a mother is the greatest gift.

It's not a sacrifice, and not a merit.

Anyának lenni

Minden sikered az én büszkeségem.

Minden boldogságom belőled fakad.

Anyának lenni a legnagyobb ajándék.

Soha nem érdem, és nem áldozat.

Birthday humming

I was pushed into the deep,
one stormy winter night.
I fell down toward the earth,
I was fragile and blind.

Everyone admired me,
with teary-smiley eyes,
they heeded my every step,
they heeded all my sighs.

I was trying to destroy
the sadness of this world.
Painting all the days with gold,
I was their sweet blue bird.

But the moments fade away.
Nothing remains the same.
I was drifted by the tides,
afloat without an aim.

Time goes by relentlessly,
the sky is far above...
Infinity is a flash,
but it's enough to love.

Innocent eyes looked at me,
smiling with endless trust,
and I knew I'm on my place,
I found my path at last.

If sometimes still, I feel lost,
they make me brave and strong,
I just take a breath, and shrug,
then lead my boat along.

Ilyen az élet

A mélybe löktek védtelen

Egy hűvös hajnalon,

Zuhantam én a föld felé

Sebezhetőn, vakon.

Csodálva néztek annyian,

Örömtől könnyesen,

És csüngtek mind kíváncsian

Az első léptemen.

És próbálgattam egyre én

Világuk börtönét,

Aranyszínnel festettem át

A bánat bús ködét.

De megfakult a pillanat,

Sodort a nagy folyam.

A lusta hullámok között

Vergődtem céltalan.

Az idő szállt könyörtelen,

Rég messze tűnt az ég.

Egy perc csupán a végtelen:

Szeretni épp elég.

És tiszta, ártatlan szemek

Néztek kíváncsian,

Már tudtam végre, mit tegyek,

Ez volt az én utam.

S ha tévelygek is néha még

A vágtató vízen,

Csak vállat vonok könnyedén,

S hajóm tovább viszem.

The cricket and the ant

Throughout the long summer,

the ant always worked hard.

The cricket only sang,
and got drunk every night.

When autumn said goodbye,
the ant rested at last.
The cricket - one last time -
went to the nearest pub.

The ant stayed safe at home,
when winter had arrived,
the cricket's whimper was
not bothering inside.

And when sweet spring will come,
everything that is left
of the cricket goes in
the pantry of the ant.

A tücsök és a hangya

Szorgoskodott a hangya

a hosszú nyáron át.

A tücsök meg zenélt csak,

s leitta jól magát.

Megérkezett a tél, és

a hangya megpihent.

A tücsök még utószor

egy jó kocsmába ment.

Bezárkózott a hangya,

jöhet már hóvihar.

A tücsök nyöszörgése

bent senkit nem zavar.

S a kamrába, a hangya,

ha jön a szép tavasz,

a tücsökből behordja

mindazt, mi megmaradt.

Wanderer

On your shoulder,
there is the bag.
If you go, you
have to go on.
You gather what you get.

You'll be wiser,
more confident.
And you’ll reach the
target... Don’t hope...
There’s nothing in the end.

You'll disappear,
or evanesce.
Only a dim,
old memory...
and then, not even that...

Vándor

Válladon zsák.
Ha egyszer elindulsz,
menned kell tovább.
Összeszedegeted,
amit elérsz.

Viszed magaddal,
ami rád ragad.
Egyre bölcsebb leszel,
magabiztosabb...
Végül célba érsz...

Én nem hiszem.
Csak eltűnsz hirtelen...
Vagy inkább elenyészel lassan.
Elmosódott emlék.
Majd annyi sem.

Heiligenblut, Schareck, Austria