04 July 2021

Neil Gaiman, Terry Pratchett: Good Omens

“That's what the end of the world meant. No more world. Just endless Heaven or, depending who won, endless Hell. Crowley didn't know which was worse.

It may help to understand human affairs to be clear that most of the great triumphs and tragedies of history are caused, not by people being fundamentally good or fundamentally bad, but by people being fundamentally people.

They were born into a world that was against them in a thousand little ways, and then devoted most of their energies to making it worse.

People couldn't become truly holy, he said, unless they also had the opportunity to be definitively wicked.

You don't have to test everything to destruction just to see if you made it right.

It is said that the Devil has all the best tunes. This is broadly true. But Heaven has the best choreographers.

The serving  staff had identical gleaming smiles that never reached their eyes.

...because misery loves company.

I don't see what's so triflic about creating people as people and then gettin' upset 'cos they act like people...

 
 

 
 
 
 
 






Neil Gaiman, Terry Pratchett: Elveszett próféciák
Fordította Horváth Norbert

„Mert ezt jelentette a világvége. Csupán végnélküli Mennyország, vagy, attól függően, hogy ki győzött ‒ végnélküli Pokol. Crowly nem tudta, melyik a rosszabb.”

Talán segít megérteni az emberi viselkedést, ha tisztázzuk, hogy a történelem legnagyobb diadalai és tragédiái nem annak köszönhetőek, hogy az ember alapjában jó, vagy alapjában rossz természetű, hanem annak, hogy alapjában ember.

Olyan világba születtek, ami ezeregy módon ellenük tört és mégis erejük nagy részét arra fordították, hogy életük még nyomorúságosabb legyen.

Az ember nem lehet igazán szent, mondta, hacsak nem képes végtelenül gonosz is lenni.

Nem muszáj a pusztítással letesztelni az egészet, csak hogy tudjátok, működött a dolog.

Mondják, az összes jó dallam az Ördögtől ered. Ez nagyjából igaz is. Viszont a Mennyországnak vannak a legjobb koreográfusai.

A személyzet csillogó egyenmosolyt hordott az arcán, ami sosem jutott el a szemükig.

...a nyomor szereti a társaságot.

Nem tudom mi jó abban, hogy embernek teremtik az embereket, aztán meg fölidegesítik magukat azon, hogy emberként viselkednek.

 


 

 

 

     


No comments:

Post a Comment