16 June 2021

Neil Gaiman: Norse Mythology

“Odin and Vili and Ve killed the giant Ymir. It had to be done. There was no other way to make the worlds. This was the beginning of all things, the death that made all life possible.”

“The norns will decide what happens in your life.  [...] Some norns give people good lives, and others give us hard lives, or short lives, or twisted lives.”

“He said nothing: seldom do those who are silent make mistakes.”

“That was the thing about Loki. You resented him even when you were at your most grateful, and you were grateful to him even when you hated him the most.”

“He had done as his dreams had told him, but dreams know more than they reveal, even to the wisest of the gods.”

“Not one thing happens that Heimdall does not see, and sometimes he sees events that have yet to occur in the world.”

“It does not matter how fast you run  [...] even you cannot run faster than thought.”

“No one can beat old age, because in the end she takes each of us, makes us weaker and weaker until she closes our eyes for good.”

“The woman is called Life, the man is called Life's Yearning. Their descendants will populate the earth. It is not the end. There is no end. It is simply the end of the old times, Loki, and the beginning of the new times.”


Poppies and bumblebees in the garden






































Neil Gaiman: Északi mitológia
Fordította Pék Zoltán

„Odin, Vili és Vé megölték az óriás Ymirt. Kénytelenek voltak, másképpen nem lehetett létrehozni a világokat. Ez volt minden dolgok kezdete: a halál, amely lehetővé tett minden életet.”

„A nornák döntik el, mi történjen az életben. [...] Egyes nornák jó életet adnak az embereknek, mások nehéz életet, rövid életet vagy torz életet.”

„Szólni nem szólt: aki hallgat, ritkán vét.”

„Loki már csak ilyen volt. Akkor is nehezteltél rá, amikor a leghálásabb voltál neki, és akkor is hálás voltál neki, amikor ránézni se bírtál.”

„Úgy tett, ahogyan azt álma tanácsolta, de az álmok többet tudnak, mint amennyit elárulnak akár a legbölcsebb istennek is.”

„Nem történhet semmi, amit Heimdall ne látna, és néha olyasmit is lát, ami még meg sem történt a világban.”

„Akármilyen gyorsan szaladsz [...]  a gondolatot akkor sem tudod lefutni.”

„Senki nem tudja legyőzni az öregséget, mert a végén ott vár mindnyájunkra, egyre jobban elgyengít, és lezárja a szemünket.”

„A nő neve Élet, a férfié Életvágy. Leszármazottaik benépesítik a Földet. Ez nem a vég. Nincs vég. Egyszerűen csak véget ér a régi kor, és kezdődik az új.”


Pipacsok és dongók a kertben







1 June 2021

Blanket

The summer squelches around the house,
her floral blond hair covered with clouds.
The world is full of sorrow and dread,
I pull the blanket over my head.




 


















Takaró

Cuppog a nyár kinn a kertben,
ázott hajában virág.
Takaróm fejemre húzom,
Rémült és bús a világ.
























I finished this blanket yesterday. ☺

28 May 2021

Kurt Vonnegut: A Man Without a Country

“Do you realize that all great literature [...] are all about what a bummer it is to be a human being?"

Evolution can go to hell as far as I am concerned. What a mistake we are."

‘Socialism is no more an evil word than Christianity’. Socialism no more prescribed Joseph Stalin and his secret police and shuttered churches than Christianity prescribed the Spanish Inquisition. Christianity and socialism alike, in fact, prescribe a society dedicated to the proposition that all men, women, and children are created equal and shall not starve."

The truth is, we know so little about life, we don't really know what the good news is and what the bad news is."

We are here on Earth to fart around. Don't let anybody tell you any different."

We humanists try to behave as decently, as fairly, and as honorably as we can without any expectation of rewards or punishments in an afterlife."

Humor is a way of holding off how awful life can be, to protect yourself. Finally, you get just too tired, and the news is too awful, and humor doesn't work anymore."

I'm simply along for the ride to see what happens to this body and this brain of mine."

There have never been any Good Old Days, there have just been days."

 


 








Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Fordította Békési József

„Észrevették már, hogy a legkiemelkedőbb irodalmi alkotások [...] mind arról szólnak, hogy mekkora szívás embernek lenni?

Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk.

A szocializmus semmivel sem gonoszabb szó, mint a kereszténység. A szocializmusból ugyanúgy nem következik Joszif Sztálin meg a titkosrendőrség meg a templomok bezárása, mint ahogy a kereszténység sem áll ok-okozati viszonyban a spanyol inkvizícióval. Mi több, a szocializmus és a kereszténység egyaránt egy olyan társadalmat ír elő, mely amellett az alapelv mellett kötelezi el magát, hogy minden férfi, nő és gyermek egyenlőnek teremtetett, és hogy senkinek sem lenne szabad éheznie.”

Az igazság az, hogy olyan keveset tudunk az életről, hogy még azt sem tudjuk, hogy melyik a jó hír, és melyik a rossz.

Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét!

Mi humanisták igyekszünk a lehető legtisztességesebben, legméltányosabban és legbecsületesebben viselkedni, de anélkül, hogy ezért bármiféle jutalmat vagy büntetést várnánk a túlvilágon.

A humor egy eszköz arra, hogy távol tartsuk magunktól az élet nehézségeit, egy eszköz arra, hogy megvédjük magunkat. Az ember a végén belefárad, a hírek továbbra is szörnyűek, és a humor is megszűnik működni.

Csak útitárs vagyok, aki kíváncsian nézi, mi fog történni ezzel a testtel és ezzel az aggyal.

Soha nem létezett semmiféle azok a régi szép idők, mindig is csak a mindennapok voltak.




21 May 2021

Roberto Bolaño: The Savage Detectives

Translated by Natasha Wimmer

“Nothing happened today. And if anything did, I’d rather not talk about it, because I didn’t understand it.”

You can woo a girl with a poem, but you can't hold on to her with a poem. Not even with a poetry movement.

The desperate reader (and especially the desperate poetry reader, who is insufferable, believe me) ends up by turning away from books. Inevitably he ends up becoming just plain desperate. Or he's cured!

You have to live your life, that's all there is to it. A drunk I met the other day on my way out of the bar La Mala Senda told me so. Literature is crap.

If I'd known, Ulises Lima would never have left Mexico City, but sometimes I'm like that, impulsive, and in the end what's meant to be will be, because we're puppets in the hands of fate, aren't we?

Freedom is like a prime number.

I try to be pleasant and sociable, I try not to rush the passage from comedy to tragedy. Life does a fine job on its own.

But then I thought that life (or the specter of life) is constantly challenging us for acts we've never committed, and sometimes for acts we never even thought of committing.

It wasn't a punishment but a new wrinkle. It gave us a glimpse of ourselves in our common humanity. It wasn't proof of our idle guilt but a sign of our miraculous and pointless innocence.

 



 








Roberto Bolaño: Vad nyomozók

Fordítottta Kertes Gábor

„Ma nem történt semmi. És ha mégis történt valami, arról jobb nem beszélni, mert nem értettem.”

„Verssel meg lehet hódítani egy lányt, de nem lehet verssel megtartani. De még egy egész költészeti mozgalommal sem.”

„Az elkeseredett olvasó (és még inkább az elkeseredett verskedvelő ‒ ez utóbbi elviselhetetlen fajta, higgyék el nekem) végül elfordul a könyvektől és óhatatlanul szimplán csak elkeseredett lesz. Vagy meggyógyul!”

„Élni kell az életet, ez mindennek a lényege, ilyen egyszerű. Ezt egy alkesz mondta nekem, akivel egyszer a La Mala Senda bárból kifelé jövet találkoztam. Az irodalom nem ér semmit.”

„Ha tudtam volna, Ulises Lima ki nem teszi a lábát Mexikóvárosból, de hát az ember már csak ilyen, lelkes, és aminek meg kell történnie, az végül meg is történik, csak bábok vagyunk a sors kezében, nem igaz?”

„A szabadság olyan, mint egy prímszám.”

„Igyekszem kedves és barátságos lenni, nem siettetem az utat a komédiából a tragédiába, azt úgyis elintézi az élet.”

„De aztán eszembe jutott, hogy az élet (vagy az illúziója) szüntelenül olyan tettekért hív párbajra minket, amelyeket sosem követtünk el, sőt néha olyan tettekért is, amelyeket meg sem fordult a fejünkben elkövetni.”

„Nem büntetés volt, hanem egy ránc, amely hirtelen kisimult, és mi végre megláthattuk egymást közös emberségünkben. Nem renyhe bűneink bizonyítéka volt, hanem csodálatos és hiábavaló ártatlanságunk jele.”