02 February 2019

Winter dawn


The wind froze into silence
among the sleepy walls,
and icicle-light dribbles
down slowly on the stones.

The night parts from the city
hard, like a chilly blink.
Today, the winter composed
a dawn to us in ink.





















Téli hajnal

A házfalak között
csönddé dermedt a szél.
És jégcsapfény csorog,
kopogva földet ér.

Keményen válik el
a várostól az éj.
Ma tussal komponált
hajnalt nekünk a tél.




















Our World Tuesday

23 December 2018

Wordlessly


The sky split up today,
and I could see the trace
of the lonely God
through the shiny break.

I saw his tousled hair,
his gloomy thoughtful eyes,
wrinkled by troubles,
shaded by the clouds.

He sadly looked at me,
I had so much to ask,
but the words were lost
in the purple dusk.

The world was blind and deaf,
I stood there like a child,
frightened and alone,
with the growing night.



















Szótlanul


Ma felhasadt az ég,
S a fénylő résen át
Megláthattam Isten
Tiszta lábnyomát.

S láttam komoly szemét,
A felhőt homlokán,
Reszketőn simított
Végig ősz haján.

Nézett rám könnyezőn
A bíbor alkonyon,
Egy kisgyerek les át
Így a kulcslyukon.

Ó, hány kérdés gyötört!
De hangom elhagyott.
Szemlesütve álltam.
Minden hallgatott.

A fény lassan kihunyt,
A függöny földre hullt.
Nem volt többé jövő,
S elveszett a múlt.





































Skywatch Friday

29 November 2018

The last little rose


The last little rose
innocently lies
the spring - once again -
straight into your eyes.


Like a drop of blood,

glows in autumn light,
you sleep with her scent
all over the night.

The best is yet to come -
you believe in vain,
the last little rose
hurts you once again.









Az utolsó rózsa

Az utolsó rózsa.
Ártatlanul pimasz.
Szemedbe hazudja
még egyszer a tavaszt.

Fáradt őszi fényben
izzó vörös vércsepp.
Bársonyával alszol,
illatával ébredsz.

A java hátra van
még, neki elhiszed...
S az utolsó rózsa
még egyszer megsebez.







19 November 2018

The cricket and the ant


Throughout the long summer,
the ant always worked hard.
The cricket only sang,
and got drunk every night.

When autumn said goodbye,
the ant rested at last.
The cricket - one last time -
went to the nearest pub.

The ant stayed safe at home,
when winter had arrived,
the cricket's whimper was
not bothering inside.

And when sweet spring will come,
everything that is left
of the cricket goes in
the pantry of the ant.









A tücsök és a hangya

Szorgoskodott a hangya
a hosszú nyáron át.
A tücsök meg zenélt csak,
s leitta jól magát.

Megérkezett a tél, és
a hangya megpihent.
A tücsök még utószor
egy jó kocsmába ment.

Bezárkózott a hangya,
jöhet már hóvihar.
A tücsök nyöszörgése
bent senkit nem zavar.

S a kamrába, a hangya,
ha jön a szép tavasz,
a tücsökből behordja
mindazt, mi megmaradt.

























16 November 2018

Rainy days


The lovely autumn has left today.
Today here is his angry twin.
Fat clouds hang down to the town, and rain
Coats the windows with silky skin.

I hold my umbrella so strongly.
In stormy wind I learn to fly.
At last, I let it try without me.
I watch its dance in gloomy sky.






















Esős napok

A kedves ősz elbúcsúzott.
Mogorva öccse maradt csak itt.
Az ablakon eső kopog.
Az égbolt leér a házakig.

Ernyőm nyelét szorongatom.
Szállni próbál velem a szélben.
Repüljön hát, végül hagyom…
Bolond táncát ámulva nézem.
















Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...