21 June 2016

Hajnalban

Szeretem a júniusi hajnalokat,
Amikor még tiszta, ártatlan a város.
A házfalakra halvány mosolyt fest a Nap,
S könnyű páraként libbennek fel az álmok.

Vibrál a levegő, illattól terhesen,
Hozzásimul lágyan arcom, csupasz karom.
Halk rezdüléseit apránként átveszem,
Mint vak egy kedves arcot, úgy tapogatom.

Ablakom előtt egy csapat veréb zörög,
És rigók civakodnak türelmetlenül.
Szarvasbogár koppan, szédelegve pörög,
Egy másnapos tücsök bús nótát hegedül.

Szép lassan minden a csúcsidőre hangol:
Teherautó tülköl, dübörög a vonat.
A 37-es busz épp egyesbe kapcsol
A Donátusi úti nagy kanyar alatt.

Most csak enyém a kert, a fény a házfalon,
A hangok, a színek, az édes illatok.
A kezemben kávé, szívemben nyugalom,
S a mézízű nyárból jó nagyot kortyolok.



No comments:

Post a Comment

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...